Egy átlagembernek manapság emlékezni kell legalább 10 jelszóra, hogy naponta hozzáférjen a számítógépekhez, megnyissa a levelezését, használja a mobilbankját, számlákat fizessen, vagy hozzáférjen a közösségi oldalakhoz. A programok felhasználói gyakran találkoznak utasításokkal és opciókkal, amik egyre több döntéshozatalra kényszerítik őket.
Elhízunk, de okosabbak leszünk
Az osztrák alkalmazott rendszerek nemzetközi intézetének (IIASA) kutatói áttekintették a 2006-ban és 2012-ben a német lakosság körében végzett felméréseket, amelyekkel mérték az agy feldolgozó képességének gyorsaságát, a fizikális edzettséget és a mentális egészséget.
Az 50 év fölöttiek körében végzett angol nyelvű tesztekből kiderült, hogy a mostani teszteredmények ugyanolyanok vagy jobbak, mint a nyolc évvel fiatalabbaké, akiket hat évvel ezelőtt teszteltek.
Miközben az érintettek fizikális és mentális egészsége romlott a hat éves időszak alatt, a kognitív készségeket vizsgáló tesztek eredményei nagy mértékben javultak, pedig ezek a funkciók általában az idő múlásával romlani szoktak.
Úgy gondoljuk, az eltérő eredményeket a változó életmóddal lehet magyarázni. Az élet a megismerést, megértést tekintve egyre többet követel. Az idősebbek is többet használják a kommunikációs és informatikai eszközöket, és az emberek többet dolgoznak nagyobb szellemi követelményeket támasztó munkakörökben. Ugyanakkor a fizikai aktivitás csökkenését és az elhízás növekedését tapasztaljuk. – mondta Nadia Steiber, az IIASA világnépesség programjának kutatója.
A kutatások megerősítették a Flynn-effektust, vagyis az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok világszerte tapasztalt folyamatos emelkedését. Ám mint az akadémikusok magyarázták, ezeket a változásokat csak részben lehet magyarázni az oktatás magasabb szintjével.