A népi gyógyászatban korábban felhasználták a diótöréskor nyert, a termésben található közfalat, melyekből főzetet készítettek, és a szárított termésburkot. Belsőleg vértisztítóként, bél- és gyomorhurut ellen alkalmazták, külsőleg sebek kezelésére.
Gyűjtése
Gyógynövényként a zöld burkot, sőt magát a termést is használják, gyógyteát azonban a levélből készítünk. A diólevelet június végétől augusztusig gyűjtjük olyankor, mikor már szép sötétzöld a színe, de még nem jelennek meg rajta a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket megszárítjuk, összevágjuk, szellős, száraz helyen tároljuk mindaddig, míg fel nem használjuk. 4-5 kg friss levélkéből lesz 1 kg száraz teafű.
A diófalevelet minden bioboltban is meg lehet vásárolni.
